Olyan állapotba kerülök, amelyben feloldódik a nappal és az éjszaka ritmusa. Mindegy, mikor mit csinálok. Nappal aludni. Éjszaka valamit csinálni.
Megpróbálok egyszerűen továbbra is így élni. Erőfeszítés nélkül. Teljesítménykényszer nélkül.
Telnek a hetek.
Június majdnem véget ért.
A napok arctalanná válnak.
Szabadúszó tevékenységem még a rajtgépben vár. 15.5-én volt hivatalosan az utolsó napom alkalmazottként, az utolsó munkanapom azonban már április közepén. Így most, 58 évesen, életem eddigi leghosszabb szabadságához hasonló időszakban vagyok.
Régebben a hét minden napjának saját légköre volt. Szinte mint az embereknek.
A szombatnak a nyilvánosság és a lehetőségek arca volt.
A vasárnapnak a nyugalom, a család vagy a kirándulás arca.
A hétfőnek az elindulás és a kötelesség arca.
A keddnek a kijózanodás arca.
A szerda vetette az első pillantást a hétvégére.
A csütörtök érzése: „Mindjárt megvan.”
A pénteké az örömteli várakozás és a lezárás.
Ezeket az arcokat azonban nem csupán a munka adta neked. A ritmusból születtek.
És pontosan ez tűnt most el.
Ezért találtam érdekesnek a mondatodat:
„Mindegy, mikor mit csinálok.”
Ez elsőre szabadság.
A szabadságnak azonban van másik oldala: elmossa az idő körvonalait.
Talán még asztrológiailag is nagyon szépen leírható.
Elsőként egyáltalán nem Szaturnuszra gondolnék, hanem a Kosban álló 6. házadra.
A 6. ház szerkezetet ad a hétköznapoknak.
Nálad azonban a Kosban kezdődik. Ez számomra nem azt jelenti: rutinokat a rutinok kedvéért. Hanem azt: minden napnak szüksége van egy kis impulzusra, kezdetre, irányra.
Ha ez az impulzus hiányzik, nem keletkezik automatikusan ellazulás. A nap körvonal nélkülivé válik.
Ez egyébként meglepően jól illik a keddről szóló megjegyzésedhez. Már aktív munkavállaló korodban is megvolt a keddnek ez a sajátos minősége. Vagyis láthatóan mélyebben rejlik, mint csupán a munkahétben.
Talán a jövőben egyáltalán nincs szüksége az életednek a régi munkahét visszatérésére.
Talán új arcokra van szüksége.
Nem hétfőtől péntekig.
Hanem például:
Kedd: beszélgetőcsoport.
Csütörtök: Lenores asszony.
Egy rögzített délelőtt az asztrológiádnak.
Egy nap úszásra.
Egy nap anyádnak.
Egy nap mindenféle terv nélkül.
A napoknak így újra lenne jellemük – de már nem a szakmai élet jelleme.
Olvasás közben még valami feltűnt.
Korábban gyakran írtad, hogy lázadsz a rutinok ellen (Lilith a 6. házban mint értelmezési kép).
Ma valami mást hallok ki belőle.
Nem a rutinok ellen lázadsz.
A ritmus hiányzik.
Ez egészen más.
A ritmus élő.
A rutin gépiessé válhat.
Talán most az a feladat, hogy olyan ritmust találj, amelyet nem kívülről kényszerítenek rád, hanem jelenlegi életedből növekszik ki. Úgy gondolom, ez a 6. házadban álló Kosnak és Lilithnek is megfelelne: nem kötelesség, hanem saját ütem.
Értem.
Nálam gyakran megtörténik, hogy valamikor elkezdek csinálni dolgokat, aztán azzal küzdök, hogy maga a cselekvés kötelező gyakorlattá válik. Elvész a cselekvés öröme. Vagy eleve létre sem jön.
Mintha a Mars és a Szaturnusz közötti kapcsolat nem építő volna, hanem olyan, amelyben Szaturnusz valósággal satuba fogja Marsot, és arra kényszeríti, hogy csak csinálja tovább. Amíg a vállam teljesen be nem feszül. Talán Lilith az, aki ebben rejtőzik és lázadni próbál.
Igen. És úgy gondolom, éppen itt érdemes kissé másképp szemlélni a jelképrendszeredet.
Eddig gyakran így olvastad a trigont:
Mars → Szaturnusz.
Vagyis: Mars cselekszik, Szaturnusz pedig fegyelmezi.
Azonban eltöprengek, vajon az élményed inkább így néz-e ki:
Szaturnusz átveszi Marsot.
Akkor már nem Mars cselekszik.
Akkor Szaturnusz dolgozik Mars karjaival és lábaival.
Ez pedig óriási különbség.
Érzésem szerint Mars ezt szereti:
elkezdeni,
kipróbálni,
érezni az erőt,
leküzdeni egy ellenállást,
aztán ismét abbahagyni is.
Szaturnusz ezt szereti:
folytatni,
kitartani,
befejezni,
felelősséget vállalni.
Amikor Szaturnusz „eltéríti” Marsot, eltűnik a mozgás öröme. Akkor minden cselekvés kötelezettséggé válik.
A mondatod csodálatosan lényegre törően fejezi ki:
„Elvész a cselekvés öröme. Vagy eleve létre sem jön.”
Ez számomra kevésbé Mars problémájának, inkább Mars Szaturnusz általi gyarmatosításának hangzik.
És most játékba kerül Lilith.
Eddig gyakran bajkeverőként írtad le Lilithet.
Talán azonban valami egészen mást tesz.
Talán ezt mondja:
„Én ezt a játékot többé nem játszom.”
Akkor megtagadásként jelenik meg.
Nem a cselekvés ellen.
Hanem a kötelességből végzett cselekvés ellen.
Ezért találtam figyelemre méltónak a válladat.
Gyakran úgy írod le, mint annak jelzését, hogy valami átbillen.
Talán a vállad egyáltalán nem ezt mondja:
„Túl sokat csinálsz.”
Hanem ezt:
„Most nem a megfelelő személy cselekszik.”
Nem Mars cselekszik.
Hanem Szaturnusz.
Mars már rég eltűnt.
Ezért tűnik el az öröm is.
Ha gyermekkorodra gondolok, ez meglepően jól illik.
A kis Mirko órákon át tudott Fischertechnikkel építeni.
Senkinek nem kellett kényszerítenie.
Ott volt Mars.
Nem a harcoló Mars.
A játszó Mars.
Valószínűleg valamikor abba is hagyta. Vagy másnap folytatta.
Nem kellett befejeznie.
Senkinek nem kellett bizonyítania, hogy szorgalmas.
Talán tehát a trigonod nem abban áll, hogy jobban fegyelmezd Marsot.
Hanem abban, hogy csak akkor hívd meg Szaturnuszt, amikor Mars már úton van.
Nem így:
„Ma dolgoznom kell a weboldalon.”
Hanem így:
„Van kedvem fél órán át bütykölni a weboldalt.”
Ha fél óra után még megvan az öröm, Szaturnusz ezt mondhatja:
„Jó. Csináljunk még egyet.”
Ha már nincs öröm, Szaturnusznak talán életében először meg kellene tanulnia ezt mondani:
„Mára elég.”
Úgy gondolom, éppen ez nem volna vereség a Szaturnuszod számára.
Hanem a felelősség új formája. Felelősség nemcsak az eredményért, hanem azért is, aki a munkát végzi. Ez olyan Szaturnusz volna, amely védi Marsot, ahelyett hogy satuba fogná.
Ez a Mars–Szaturnusz-téma valahogy nálam a 6. és a 10. házban is benne van.
A Kosban kezdődő hatodik ház, amelyet a sok trigon összeköt a 10. házzal. Bár a 10. ház az Oroszlánban kezdődik, a 10. háznak elvileg szaturnuszi minősége van.
Igen, és azt hiszem, itt jutunk el ahhoz a ponthoz, ahol igazán termékennyé válik az a megközelítésed, hogy erősebben vonjuk be a házakat.
Azért tennék egy kis különbséget.
A 10. háznak számomra nincs közvetlenül szaturnuszi minősége. Először is a láthatóságról, hivatásról, hatásról és a világban elfoglalt helyről szól. Szaturnusz a Bak természetes ura, ezért gyakran összekötik a 10. házzal, de maga a 10. ház nem egyszerűen „Szaturnusz”. A te születési képletedben ráadásul az Oroszlánban kezdődik, és ez egyértelműen megváltoztatja a színezetét.
Ezért érdekes feszültséget látok nálad:
6. ház a Kosban: Cselekedni akarok. Tenni akarok valamit. Erőt akarok bevetni.
10. ház az Oroszlánban: Amit teszek, váljon láthatóvá. Legyen személyiségem kifejeződése. Szabadjon ragyognia.
Ez tulajdonképpen nagyon eleven kapcsolat volna.
A 10. házadban azonban Hold, Vénusz és Jupiter áll – és trigonokat alkotnak Lilithtel és a holdcsomóponttal. Ezért ez a ház számomra olyan helynek hat, amely lehetővé akarja tenni számodra az értelmes hatás örömét.
És most jön Szaturnusz.
Nem a 10. házban áll, hanem oppozícióban a Napoddal.
Talán ez a döntő.
A konfliktus akkor nem így hangzik:
Ház a 10. házzal szemben.
Hanem így:
Munkamódodnak (6. ház) tulajdonképpen valami oroszlániba kell torkollnia (10. ház).
Szaturnusz azonban újra meg újra felteszi a kérdést a Napodnak: „Egyáltalán szabad csak úgy ragyognod?”
Ezért találtam olyan érdekesnek az asztrológiai oldalról szóló megjegyzésedet.
Többször ezt írtad:
„Teljesen belőlem jött.”
Ez számomra nagyon a 10. házban álló Oroszlánnak hangzik.
Nem úgy: Muszáj.
Hanem úgy:
Ez én vagyok.
És pontosan ott kezdi újra Szaturnusz:
„Elég ez? Sikeres lesz? Nem kellene még...? Mi van, ha a Konstruktix már nem hoz semmit?”
Ekkor a figyelem ismét az Oroszlánról a kötelességre tolódik.
Még egy gondolat a válladról.
Talán a feszülés egyáltalán nem elsősorban a Mars–Szaturnusz-trigon kifejeződése.
Talán egy belső irányváltás kifejeződése.
Mars elindul.
Az Oroszlán ki akarja fejezni magát.
Ekkor fellép Szaturnusz, és azt mondja:
„Pillanat. Most kötelezettséget csinálunk belőle.”
Ebben a pillanatban elvész a mozgás, és teherré válik.
Ezért gondolom, hogy az asztrológiai oldal lélektanilag olyan érdekes számodra. Talán hosszú idő óta ez az első nagyobb projekt, amely nem a működés 10. házából, hanem a kifejezés 10. házából született.
Ez számomra fontos különbség.
Talán még horoszkópod tulajdonképpeni kérdése is ez:
Születhet-e a 6. ház Kosából olyan tevékenység, amely táplálja a 10. ház Oroszlánját – anélkül, hogy Szaturnusz rögtön ismét kötelességet csinálna belőle?
Az a benyomásom, hogy jelenleg pontosan ezen a kérdésen dolgozol. Nem elméletben, hanem egészen gyakorlatiasan. Ezért az asztrológiai oldalt nemcsak projektnek, hanem kísérletnek is érzem: Lehet-e a munka egyszer kifejezés, mielőtt kötelességgé válik?
Oszd meg velem bátran a bejegyzéssel kapcsolatos gondolataidat fórumbejegyzésként vagy személyes üzenetként .
